2023 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, vagyis tovább folytatódik az építőipar gyenge teljesítménye. 2023 egészét tekintve az építőipar termelése 5,0%-kal kisebb volt a 2022. évinél - derül ki a KSH legfrissebb számaiból.
Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.
Kína sokáig élvezte „a világ legnépesebb országa” címet, ám legkésőbb 2023 tavaszától már India vette át a vezető helyét. A keleti nagyhatalomban a születésszámok régóta lefelé tartó tendenciát mutatnak, az elmúlt években ez már a lakosságszám csökkenését eredményezte. A The Wall Street Journal elemzése alaposan utánajár, hogy pontosan milyen okok és stratégiai tévedések vezettek az egyre súlyosabb demográfiai válsághoz.
A Nemzeti Tőkeholding eredményeiről és 2024. évi céljairól szóló sajtótájékoztatón Nagy Márton tárcavezető értékelte az aktuális inflációs folyamatokat és megvédte a kormány aktuális gazdaságpolitikáját, ami a fogyasztás beindításán keresztül állítja helyre a külső és belső egyensúlyt. Hangoztatta: a kormány aktívan tett azért, hogy az infláció csökkenjen és itt megemlítette az energiaszerződésekbe való belenyúlást, és az ár-profit spirál kormányzati megtörését.
A hazai üzemanyagáraknak továbbra is a régiós középmezőnyben kell maradniuk – hangsúlyozta Nagy Márton a Magyar Ásványolaj Szövetséggel és a Mollal történő tárgyaláson. De hogyan is áll jelenleg a helyzet, a jövedéki adóemelés és a forintgyengülés közepette hogyan szerepel a régiós rangsorban a magyar benzin és a dízel? Milyen megoldások mentén lehet közelebb húzni a régiós átlaghoz a hazai üzemanyagárakat?
Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.
A várt 0,4% helyett mindössze 0,2%-kal növekedett éves átlagban 2023 során a lengyel GDP, azaz markáns lassulás következett be a megelőző évi 5,3%-os bővülés után.
A várt 0,7%-os növekedés helyett igencsak meglepő mértékű, 1,6%-os esés volt a német kiskereskedelmi forgalomban decemberben novemberhez képest, azaz nagyon rosszul sikerült a karácsonyi szezon a szektorban – derült ki a német statisztikai hivatal szerdai jelentéséből.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya 2024. január 25-én rendezte meg évadnyitó konferenciájaként az Előrejelzők Fórumát. Az elemzők a magyar gazdaság folyamatainak várható alakulását vitatták meg. Az idei infláció alakulása kapcsán az elemzői konszenzus 4-6% között van, a második félévben a gazdaság élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árindex enyhe növekedésére számítanak a szakértők. Az idei gazdasági növekedés 2,5-3,3%-között lehet, de annak szerkezetét tekintve már eltérőek az álláspontok. Az inflációt és a gazdasági növekedést is befolyásolhatják a költségvetési hiány leszorítására tett kormányzati erőfeszítések, a fő kérdés, hogy ez milyen szerkezetben valósulhat meg. A foglalkoztatási szint továbbra is magas marad a vállalati szféra munkaerőfelhalmozása miatt, de a feszes munkaerőpiac középtávon kedvezőtlenül hat a növekedési kilátásainkra.
Számos tudományos kutatás és szakpolitikai elemzés szerint egy országban a korrupció visszaveti a gazdasági fejlődést. A korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását, miként magát a korrupciót is közvetett indikátorokkal – proxykkal – ragadhatjuk meg. Bár a hazai korrupció rövid távon több esetben is „olajozza” a gazdaság fogaskerekeit, összességében Magyarország mára az EU legkorruptabb, ám szerény gazdasági eredményeket felmutatni képes tagállama lett.
Olaf Scholz német kancellár a versenyképesség és a gazdasági növekedés érdekében a bank- és tőkepiaci unió véglegesítésére szólította fel az EU-t - írja a Reuters.
Bár rendkívül pozitív hangulatban zárták a tavalyi évet a részvénypiacok, úgy látszik, ez csak részben gyűrűzött át 2024-be. A vegyes teljesítmény sok alapkezelő számára meglepő volt, de azért kiemelték: itt is lehetett találni olyan papírokat, amelyek jól teljesítettek az év első hónapjában is. A piacok optimista jövőképet áraznak, ahol a gazdaságok elkerülik a recessziót: több szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy érdemes inkább óvatosabban bánni a pénzünkkel.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.
A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.
Amikor izgalmas nyersanyagpiaci befektetésről van szó, valljuk meg őszintén, hogy az első gondolataink között sokkal inkább az arany, az ezüst vagy az olaj jelenik meg, semmint a réz. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe miatt óriási keresletnövekedés vár a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott fémre, amit az akadozó kínálat vélhetően nem fog tudni kielégíteni, ennek köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán. Bár ez a klímavédelmi célok tekintetében nagyon rossz hírnek számít, azonban egyúttal izgalmas lehetőséget is kínál a szemfülesebb befektetők számára.